Szűkítés


Minden Címke 2


bejegyzések

A háború jövője, a jövő háborúja


Hídépítők


Kutatók Éjszakája 2016 – Nemzetbiztonsági Intézet

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendszeresen rész vesz a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozaton. Az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár szervezésében megvalósuló programokra minden hozzáértő és laikus érdeklődőt vártunk 2016. szeptember 30-án is. A Nemzetbiztonsági Intézet immár második alkalommal önállóan szervezett előadásokat. Ahogy az NKE honlapján szereplő beharangozó ígérte, a ritka pillanatok egyike volt, amikor „a Nemzetbiztonsági Intézet munkatársai is kilépnek a nyilvánosság elé”.

A tudományos - ugyanakkor civilek számára is érthető - katonai ismeretek átadását az intézet igazgatója, Dr. habil. Resperger István ezredes kezdte meg. A „Biztonsági kockázatok 2030-ig” című előadás a megváltozott biztonsági környezet „forrongó pontjait” mutatta be. A sajátos és speciális biztonsági illetve nemzetbiztonsági megközelítés során elsősorban a kihívások, a kockázatok és a fenyegetések kerültek a középpontba. Az extrém terrorizmus, az aszimmetrikus illetve a hibrid hadviselés jellemzői és az elkerülhetetlennek látszó demográfiai problémák bár sokkolóan hatnak többek számára, az érdeklődők tekintetében mégis a megértés tükröződött az illegális és a tömeges migrációval kapcsolatos tények ismertetése során. A biztonságot fenyegető tényezők fejlődésének illetve az azok elleni küzdelem lehetséges irányait esettanulmányok közlése színesítette.

Dr. Dávid Ferenc a terrorizmus finanszírozásának büntetőjogi és biztonságpolitikai vonatkozásairól beszélt. A sokak érdeklődése mellett megtartott előadás a jelenség értelmezése és biztonságpolitikai megítélése során kiemelt figyelmet szentelt az ezredfordulót követő másfél évtized tendenciáinak. A terrorizmus általános és adekvát definíciójának hiányában, az előadó a jelenség fogalmi jellegzetességein keresztül egy globális, a nemzeti határokon átívelő, nemzetközi szinten érzékelhető fenyegetésként azonosítható pénzügyi problematikáját, illetve a jelenség kezelésében a globális finanszírozás korlátozásának jogi lehetőségeit mutatta be.

Dely Péter c. r. alezredes korábbi missziós tapasztalatainak feldolgozása alapján mutatta be Afganisztán nemzeti rendőrségét. Az afganisztáni válságkezelés kapcsán a rendészeti oldalról sorakoztatott fel, más forrásból nehezen megismerhető információkat. Az afgán rendőrség képesség-növelésére irányuló nemzetközi projekteket 2001-től bemutató előadás egyrészről az Európai Unió civil kezdeményezéseit, másrészt a NATO és az amerikai fegyveres erők által vezetett rendőrségi fejlesztéseket tárgyalta, természetesen a magyar szerepvállalás kiemelésével. A hallgatók betekintést kaptak a magyar kiképzők által tartott képzésekről és a misszió körülményeiről.

Dr. Kenedli Tamás alezredes a „Biztonságunk megőrzésének fontos építőkövei a titkosszolgálatok” címmel tartott előadásában szakmai területre orientálta az ekkora már 60 főnél is több érdeklődőt. A nemzet védelmében érdekelt szervezetek sajátságos tevékenységét, illetve a biztonságunk megőrzése mellett betöltött szerepét ismerhették meg közelebbről. Az előadás nem a sematikus feladatrendszerek ismertetésére szorítkozott, hanem az egyén, a társadalom, az állam, valamint a nemzetek közötti együttműködés oldaláról igyekezett bemutatni a biztonságunk kérdéseit. Az elhangzottak segítettek megérteni illetve rendszerezni azt a sajátságos működését, amely a hazánk állampolgárai számára speciális, biztonsági szolgáltatástartalommal bír.

Simon László az aszimmetrikus hadviselés modernkori céljait és célpontjait ismertette a gerilla hadviselés újszerű törekvéseire alapozva. Az előadás rámutatott, hogy a terroristák az információt mint indirekt fegyvert tudatosan használják. Támadásaikat az életünket átszövő emberi és elektronikus hálózatok ellen követik el. Az érdeklődők megerősítést kaptak abban, hogy az internet alkalmas az aszimmetrikus hadviselés egyes műveleteinek végrehajtására. A mindennapjainkat átszövő hálózatok pedig az információ-fegyver legfőbb alkalmazási területe. Az európai civil lakosság (a felhasználók) mára a terror-támadások fontos célpontjaivá váltak. Az előadó eddigi kutatása szerint az információ- és hálózatközpontú hadviselés elleni küzdelemben a megoldást a tudatos gondolkodás és a hiteles kommunikáció jelenti.

Dr. Vida Csaba előadásában – a „Hogyan szerzik a hírszerzők az információkat és mit csinálnak velük?” címmel – már negyedik éve viszi el a hallgatóságát a hírszerzés misztikus területére. A szerencsések újabb betekintést nyerhettek a hírszerzők titkos világába. Ebben az évben a hallgatóság arra a kérdésekre kapott választ, hogy milyen módszerekkel gyűjtik össze a hírszerzők az információkat, mit kell tenniük a hírszerzőknek az információkért, valamint mit kezdenek a nemzetbiztonsági szolgálatok a megszerzett adatokkal, és miért van szükségük információkra a hírszerzőknek?

Dr. Kaiser Ferenc tanszékvezető egyetemi docens a „Vágott virág a vázában”, haditengerészeti hírszerzés és felderítés az első világháború kezdetén” című előadásával az esti időpintig kitartó érdeklődőket az I. Világháború tengeri hadszínterére hajózta el. A német kelet-ázsiai hajóraj útja és pusztulása 1914 augusztusa és decembere között – a maga idejében – az első világháború kezdeti időszakának egyik legismertebb eseménye volt. Az előadás – a hajóraj útjának rövid ismertetését követően – elsősorban azzal foglalkozik, hogy milyen hírszerzési és felderítési lehetőségek által a tengernagyok és a politikai vezetés rendelkezésére az első világháború kezdetén. A tengerészek életéért is küzdő szikratávírászok és a kifinomult hallású felderítők küzdelmét élményszerűen bemutató előadás minden hallgató várakozását felülmúlta.


A nemzetbiztonsági Intézet ezúton is köszönetet mond az előadóknak illetve a nagyszámú megjelent érdeklődőnek is.


Szerző: Simon László


A Nemzetbiztonsági Intézet diplomaátadó ünnepsége

    • Újabb szakemberek erősítik a nemzetbiztonságot

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet (NBI) 37 levelezős hallgatója vehetett át diplomát az intézmény szerdai oklevélátadó ünnepségén, a Ludovika Főépület kápolnájában. Az NBI képzésein - a megalakulása óta eltelt több mint 4 évben- mintegy százan diplomáztak.  

A nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek jelenlétében megtartott oklevélátadó ünnepség elején a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a napokban, szolgálatteljesítés közben elhunyt tűzszerész katonákról. „A karközi intézményként működő Nemzetbiztonsági Intézet a hivatásrendek közötti integráció és együttműködés nagyon jó példája” mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az egyetemen tanuló civil, katonai, rendészeti és terrorelhárítási hivatásrendhez tartozó szakemberek a valós életben sokszor közös erőfeszítéssel oldják meg feladataikat. A rektor szólt arról, hogy a most végzettek elsősorban a hírszerzés témaköréből szereztek fontos ismereteket tanulmányaik során. Szerinte a hírszerzés komoly múltra tekint vissza Magyarországon is, alapját pedig a katonai felderítést adta. Patyi András felhívta a figyelmet arra, hogy már az ókori Kínában is foglalkoztak a hírszerzés tudományával, amely Szun-ce híres művében, A háború művészetében is kiemelt figyelmet kap.  Ebben is szó van arról, hogy a hírszerzőknek kifinomultnak kell lenni, amihez társulnia kell az elmélyültségnek, hogy valaki igazán jó szakember legyen ezen a területen.

A Nemzetbiztonsági Intézet a korábbi katonai nemzetbiztonsági tanszék bázisán alakult meg, még 2012 elején. Kezdetben kettő, ma már három tanszéken történik az oktatás katonai, polgári és terror-elhárítási specializációval.  A rendezvényen az intézet 37 hallgatója vehette át oklevelét Prof. Dr. Patyi András rektortól és Dr. habil Resperger István ezredestől, az intézet igazgatójától. A legjobban teljesítő hallgatók külön elismerésben részesültek. Így emléktárgyat kapott az ünnepségen Szabó András, Balla László, Szabó Krisztián, Récsey Dávid, Molnár Gábor és Veres Attila.

Pohárköszöntőjében Dr. Boldizsár Gábor ezredes szólt arról, hogy a most végzett hallgatók munkájára is nagy szükség van az ország békéjének és biztonságának megőrzésében. „A megváltozott világ azonban elvezetett oda, hogy napjaink konfliktusaiban a látható és a láthatatlan munkavégzés határai összemosódjanak és a feladatok egy helyen jelenjenek meg, akár határainkon belül is”- mondta a HHK dékánja, aki beszéde végén megköszönte a végzős hallgatóknak a szolgálatot. 


Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes