Az európaiakat a jog, a kínaiakat a közösség védi

Az európai embert a jog és a jogállam védi, a kínaiakat pedig a saját közösségük - mondta Dr. Hosszú Hortenzia „Kína - Egy globális hatalom kormányzása” című előadásában. Az NKE docense hozzátette, ebben az indivídumoknak nincs nagy szerepük; ha engedetlenség esetén elvesztik a közösség bizalmát és támogatását, akkor védtelenné válnak és senkitől se remélhetnek védelmet.

Dr. Hosszú Hortenzia hat és fél évet töltött Kínában kutatóként, oktatóként és diplomataként. Előadásának témája kiterjedt az állam, a kormányzás és a gazdaság szerepére, befolyására, mindezt biztonságpolitikai fókuszban. A Kínai Népköztársaságról elmondta, hogy a nagy országhoz nagy népesség társul. „Ez a Föld népességének 22%-át és a szántóterületek 7%-át jelenti”- hangsúlyozta ki. Majd hozzátette, hogy a kevés számban rendelkezésre álló ásvány és energia miatt törékeny helyzet alakult ki az országban. Előadásában kitért arra is, hogy az államszervezetet hatalmi centrumok alkotják. „A Kínai Kommunista párt a legerősebb, a népesség 6%-a párttag és részt vesz a politikai hatalom gyakorlásában” - mondta. Az ország élén álló államelnököt két ciklusra választják meg; ő a párt elnöke és a legfőbb katonai hatalom is. A tudományos szakdiplomata ezt követően ismertette a KKP főtitkár szerepkörét, az „egy gyermekes” szabály és a „két gyermek” politika lényegi elemeit. A Kínai Kommunista Pártot csak úgy jellemezte, mint " Kína legfontosabb politikai szervezetét, melynek hatalmát az alkotmány is rögzíti”. Érdekességként emelte ki az előadó, hogy vallás tekintetében az ország többvallású, viszonylag szabad vallásmegválasztással és gyakorlással, egyedül a szektákat nem tűrik meg. Hosszú Hortenzia összefoglalta a KKP 19. Országos Kongresszusa legfontosabb történéseit és felvetette annak a következményeit, ha az államelnök kettő helyett három ciklusban tölthetné be a vezető szerepét. Az előadáson szó esett azokról az okokról, melyek a Kínai Kommunista Pártot legitimálják. Elsők között került említésre a folyamatos gazdasági fejlődés, amelyet az emberek a mindennapjaik alakulásában is megéreznek. „A gazdasági nyitás miatt viszont háttérbe szorultak a politikai jogok” - hívta fel rá a figyelmet az előadó. A párt legitimációjához hozzájárultak még a regionális egyenlőtlenségek, a migráció és a társadalmi problémák. Elmondta, hogy Kína sikerének kiépítésében nagyon fontos szerepe van a kommunikációnak és a társadalmi rend megőrzésére irányuló értékének. Kínát érintő kihívások között említette a környezetszennyezést, a társadalmi egyenlőtlenséget, a korrupció magas szintjét és a növekedés és stabilitás hiányát. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy Kína még úgy is fejletlen országnak tekinthető, hogy 8 év alatt megduplázta a gazdasági mutatóit. A kínai kommunikáció szerint az ország gazdasági növekedése azért lassult le, mert a gyors modernizáció és a szolgáltatási szektor erősítése mellett kezelniük kell a belső migrációt és a társadalmi problémákat. „A növekedés stabilizálása a cél”- hangsúlyozta.

A Nemzetbiztonsági Intézet „Forró pontok - Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” című előadás-sorozatának legújabb eseményét 2018.02.19-én az NKE HHK Zrínyi teremben tartotta meg a Terrorelhárítási Tanszék a Terrorelhárítási Központ Tudományos Tanácsának közreműködésével.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: előadás Kína NBI