NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
NEMZETBIZTONSÁGI INTÉZET

„Feladatunk és felelősségünk is a segítségnyújtás”

„Egész Európa figyelmét fel kell hívni arra, hogy a keresztényüldözés nemcsak Nyugat-Európában, hanem a Közel-Keleten is zajlik. Ebben feladatunk és felelősségünk a segítségnyújtás” - mondta Soltész Miklós államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében, a Központi Papnevelő Intézetben tartott nemzetközi konferencián. „A vallási közösségek biztonsági helyzete egy változó világban” című esemény fővédnöke Dr. Erdő Péter bíboros volt. 

„Azért ezen a helyszínen tartjuk a konferenciát, mert ez a vallási közösségek otthona” - hangsúlyozta köszöntő beszédében Marton Zsolt. A Központi Papnevelő Intézet rektora elmondta, hogy az intézménybe Magyarország területéről, a magyarul teológiát tanulni vágyó fiatalembereket várják, akik a doktorátust a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karán tudják megszerezni. „Belső képzéseinkkel mi a létet biztosítjuk, hogy pappá válhassanak”- fogalmazott. A rektor a konferencia témáját azért is tartja aktuálisnak, mert az intézmény múltját, jelenét és jövőjét is szimbolizálja. Mint mondta, a papnevelés a magyar egyház és a magyar nép szolgálatában történik.

„A Központi Papnevelő Intézet nagy múltja és az oktatásban betöltött fontos szerepe miatt is ideális helyszín a konferenciához” - mondta Dr. habil. Nyikos Györgyi. Az NKE nemzetközi rektorhelyettese szerint a konferencia témája fontos és időszerű, így a vallási kérdések megvitatására az NKE-n is egy kutatócsoport jött létre, amely vizsgálatának tárgya a vallási közösségek működése, az államhoz fűződő kapcsolata és a biztonsági helyzetének elemezése. „A munkacsoport tagjai azért is dolgoznak, hogy a téma megfelelő nemzetközi figyelmet kapjon”- hangsúlyozta. A munka során a magyar állammal és keresztény közösségekkel valósítanak meg együttműködést a kutatók. „Kiemelt jelentőségű kérdésről van szó”- fogalmazott.

„Magyarország nemcsak saját maga vagy Közép-Európa, hanem egész Európa védőpajzsa” - emelte ki Soltész Miklós, a magyar kormányzatnak a keresztény közösségek és a keresztény kultúra védelmében történő politikai célkitűzéseiről tartott előadásában. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint a migráció demográfiai, vallási és jogi kérdés. „A szolidaritás és a segítségnyújtás ösztönzött minket arra, hogy segítsünk” - hangsúlyozta. Mint mondta, a segítségnek a keresztény emberek helyben maradását és megvédését kell szolgálnia. Kitért arra is, hogy a politikai közvélemény hogyan változott meg ebben a kérdésben az elmúlt három év alatt. „A sokat támadott Magyarország hirtelen Európa egyik megmentőjévé vált. Példát adtunk az üldözött keresztények megsegítésére” - így értékelte az elmúlt két és fél év kormányzati tevékenységét.  

Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes a vallási közösségek földrajzi elhelyezkedésében bekövetkezett változásokról tartott előadásában arra kereste a választ, hogy leírhatóak-e a vallási jelenségek a földrajztudomány módszerével. „A modern vallásföldrajz a Föld népességének vallás szerinti megoszlását, a különböző térségek, országok vallási viszonyait, valamint a természeti-társadalmi jelenségek és a vallások kölcsönhatását, kapcsolatait, térségi problémáit vizsgáló tudományterület” – fogalmazott az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára. Mint mondta, a vallás a kultúra hordozója; egyben hagyomány, művészet és ünnep is. „A vallások magukon viselik a népek-régiók gazdasági körülményeit és sajátosságait” - hangsúlyozta a vallások térbeli terjedése kapcsán.

„A feladatunk, hogy becsüljük meg azt a keresztény kultúrát, melyet az emberiség létrehozott”- emelte ki Prof. Dr. Harai Dénes, a 20.- és 21. századot jellemző közép-kelet európai szellemi körképről tartott előadásában. Az NKE HHK egyetemi tanára úgy véli, a térségben a megmaradáshoz és a túléléshez is jár bizonyos hősiesség: az emberek küzdenek, szenvednek, imádkoznak, egyszóval: élnek. Az egyetemi oktatás feladatául jelölte meg, hogy gondolkodóvá tegye, a valósághoz közelebb hozza és belehelyezze a fiatalokat az összefüggések rendszerébe.

A keleti katolikus sui iuris egyházak történetéről Kliszek Noémi Zsuzsanna, az NKE HHK doktorandusz hallgatója szólt a konferencián. Elhangzott, hogy a Közel-Kelet keleti katolikusai ma hat pátriárkai egyházba tagozódnak. „Ez a katolikus egyházon belül ma létező legszélesebb kormányzati autonómiát biztosító jogi státusz”- jegyezte meg. A kereszténység jelenléte a Közel-Keleten drasztikusan és egyre gyorsuló mértékben csökken. Egyiptomban a koptok aránya száz év alatt lefeleződött, a szíriai keresztények száma pedig -a polgárháború miatt- még drasztikusabban csökkent. Irakban a néhány évtizeddel ezelőtti milliós kereszténység megfeleződött, a kétezer éves közel-keleti kereszténység egyes ágai pedig mintha végnapjaikat élnék.

Dr. Karlies Abmeier, a vallás, a migráció és az integráció Németországban betöltött szerepéről tartott előadásában kiemelte, hogy a németek szerződéseikben közösségi és egyéni szinten is a szabad vallásgyakorlatot rögzítették. „A téma mondanivalója fontos, hiszen sok alapvető jog van veszélyben” - mondta a Konrad Adenauer Stiftung képviselője. Az elmúlt évtizedekben sok minden megváltozott. Azt hitték, a vallás már nem játszik szerepet a nemzetközi kapcsolatok alakításában, de a politika ezen változtatott. „Nyugat-Európának fel kell ismerni, hogyan tudja megvédeni a közel-keleti keresztények életét és vallását” - hangsúlyozta. Ha azt érezhetik, figyelnek rájuk, akkor ez erőt ad nekik. Kiemelte, a vallási szélsőségek elleni harc is az egész világ érdelét szolgálja. Hozzátette, akkor szabad egy társadalom, ha mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását.

„A Nemzetközi Katolikus Karitász jellemzője közé sorolhatjuk a nemzetközi karaktert, az erők koncentráltságát, a katolikus identitást”- fejtette ki Dr. Ujházi Lóránd. Az NKE tudományos főmunkatársa szerint a kúriareform és karitász, azaz a szegények és bevándorlók segítése Ferenc pápa megválasztása óta hangsúlyos elemként van jelen. Ez a szervezet az együttműködés elve szerint a háború sújtotta területeken marad, amikor más szervezetek már távoznak. „Az új típusú válságkezelő vagy békeműveletek végrehajtása során a haderő fokozatosan átveszi a humanitárius feladatokat és azok ellenőrzését” – fogalmazta meg a tapasztalatokat.

„Az egyház közösségi jellegéből adódóan nem öncélú szervezet” - hangsúlyozta Dr. Fischl Vilmos. Az NKE tudományos főmunkatársa az egyházat Krisztus élő népeként azonosította előadásában. „Az egyház maga a legjelentősebb államközi segélyszervezet a világon” - emelte ki. Mint mondta, Jézus Krisztus közösséget alakított ki az emberek között, nem pedig egy intézmény alapított.

Dr. Kuntár Tamás elmondta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint nem az a megoldás, ha az áldozatok környezetükből kiszakítva elhagyják otthonaikat és új kulturális közeghez való alkalmazkodásra kényszerülnek. A KKM Nemzetközi Szerveztek Főosztályának vezetője úgy látja, hogy Magyarország évezredek óta kiáll amellett, hogy a szükséget szenvedőket felkarolja. „Hiszünk abban, hogy a vallási közösségek hazájukban fontos szerepet töltenek be” - fejtette ki. Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy a konfliktusok áldozatai ne kényszerüljenek hazájuk elhagyására, valamint segíti a migráció kiváltó okainak helyben való megoldását. „Hazánk a nemzetközi fórumokon is a segítségnyújtásra hívja fel a figyelmet” - fogalmazott.

„A keresztényüldözés jelentőségét többféleképpen értelmezhetjük”- jegyezte meg Dr. Azbej Tristan. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárságának vezetője szerint beszélhetünk egyrészt humanitárius válságról, hiszen több mint 100 milliárd embert veszélyeztet ez a kérdés, másrészt ez egy politikai-diplomáciai válság is.  „Egy biztos: érzelemmentesen nem lehet megközelíteni ezt a kérdést” – fogalmazott. A kormány a bizonytalan elvándorlás helyett a szülőföldön való boldogulást támogatja. „Legfőbb cél, hogy biztosítsuk a hazatérés és a helyben maradás feltételeit” - emelte ki. A kormányzat humanitárius tevékenységei közé sorolta a szíriai iskolaépítést és a hazatelepülés támogatását, az iraki gyógyszertámogatást és Tell Aszkuf újjáépítését, valamint iskola építését Erbílben és a Szent György-templom és papnevelde létrehozását. Libanonban meglévő templomok rekonstrukciójában vett részt a magyar kormány, Egyiptomban pedig a terrortámadás sérültjeinek biztosított egészségügyi ellátást. „Fontos, hogy felerősítsük az áldozatul esett egyházak hangját” - hívta fel a figyelmet az EMMI helyettes államtitkára.

Pierbattista Pizzaballa, Jeruzsálem érseke előadásának kezdetén megköszönte a segítséget, melyet a magyaroktól kapott a térség. „Nehéz olyan kormányt találni, aki a nyilatkozatokon túl aktívan részt is vesz a közel-keleti keresztény segítésében”- mondta. Hozzátette, sokszor úgy érzik, elfelejtették őket, de örömmel tölti el, hogy ez alól Magyarország kivétel. Meglátása szerint a Közel-Keleten nem voltak mindig ideálisak az együttélés körülményei, mégis a vallások békében tudtak egymás mellett létezni. Most viszont etnikai és vallási tisztogatás tapasztalható. Elmondta, hogy összefogó stratégiára van szükség, mert ezt a régiót újjá kell építeni, ez pedig nemzetközi segítséggel valósulhat csak meg. Míg korábban tabu volt erről a témáról beszélni, ma már a helyi keresztények felemelik a hangjukat és felszólalnak az iszlám fundamentalizmus ellen. „Ez alap egy kevésbé félénk keresztény jelenlét számára a Közel-Keleten. A háború és üldözöttségben is azt láthatjuk, hogy a kereszténység tovább él Küldetésünk, hogy tegyünk tanúságot keresztény hitünk mellett”- hangsúlyozta.

A konferencia délutáni programjában Dr. habil. Resperger István ezredes, az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója, az NKE HHK Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének egyetemi docense az Iszlám Állam műveleteinek a vallási közösségre gyakorolt hatásáról tartott előadást.

Ezt követően kerekasztal-beszélgetést tartottak a nemzetiségeket, nemzeteket és vallásokat érintő vallásközi párbeszédről Dr. Jungbert Béla, Prof. Dr. Kis-Benedek József, Dr. N. Rózsa Erzsébet, Prof. Dr. Török Csaba és Dr. Kaiser Ferenc közreműködésével.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Halápi Katinka