Éghajlatváltozás és migráció

A klímaváltozás az egyik, de nem kizárólag az egyetlen oka a tömeges migrációnak - hangzott el a NKE Nemzetbiztonsági Intézet által szervezett tudományos konferencián, a Ludovika Főépületben. A rendezvényen Áder János köztársasági elnök elmondta, hogy az erős klímavédelem hozzájárulhat a migrációs nyomás csökkentéséhez.

A rendezvényen a közszolgálat különböző területeiről érkező szakemberek mondták el a véleményüket az éghajlatváltozás és a migráció kapcsolatáról. A konferenciát megnyitó beszédében Koltay András arra hívta fel a figyelmet, hogy az új típusú biztonsági kihívások új típusú válaszokat és megoldásokat igényelnek, amelyeket globális léptékben kell összehangolni. Az NKE rektora szerint a rendezvény témája nem is lehetne időszerűbb, hiszen egy friss nemzetközi felmérés alapján elmondható, hogy tavaly mintegy 68 millió embert űztek el az otthonából a fegyveres konfliktusok, a terrorizmus, illetve természeti és ipari eredetű katasztrófák. „Ez azt jelenti, hogy percenként 24 ember hagyja el otthonát valamilyen konfliktus kényszerítő hatása alatt”- fogalmazott Koltay András. Hangsúlyozta, hogy a globális éghajlatváltozás egyik következménye az édesvíz készlet szűkössége, amely ahhoz vezethet, hogy 2025-ben várhatóan 2,4–3,4 milliárd ember fog vízstresszes környezettel terhelt országban élni. A rektor úgy látja, hogy a szakemberek által kínált válaszok és az egyes kormányzatok által használt erőforrások önmagukban nem elegendőek a helyzet kezeléséhez. „Az új kihívások új típusú gondolkodást is követelnek, a problémák olyan megközelítésének elsajátítását, amelyek az eddigieknél nagyobb felelősséget rónak az egyénekre is”- tette hozzá. Elhangzott, hogy az ökológiai gondolkodás eszméje jelentős változáson megy át napjainkban, hiszen azt a konzervatív gondolkodás is egyre inkább magáévá teszi abban a reményben, hogy a kihívásokra adott válaszok lokális szinten történő kezelése mindannyiunk közös ügye lesz. Az angol konzervatív filozófust, Roger Scrutont idézve Koltay András elmondta, hogy ha az állam az egyén kötődését erősítve cselekszik, azzal az embereket készíti fel azokra az áldozatokra, amelyek immár elkerülhetetlenek, ha bolygónkat továbbra is az otthonunknak akarjuk tudni.

Áder János hosszabb előadásában részletesen is elemezte az éghajlatváltozás és a migráció kapcsolatát. A köztársasági elnök konkrét adatokkal jellemezte azokat a változásokat, amelyek az elmúlt évtizedekben érték az emberiséget. Az elmúlt 25 évben kétmilliárd fővel nőtt a Föld népessége és ez a folyamat az éghajlatilag szárazabb területeket még jobban érinti. Elhangzott az is, hogy az urbanizáció is nagyon felgyorsult az utóbbi időben, hiszen jelenleg a Föld lakosságának már mintegy 50 százaléka városokban él. Ez egyre növekvő terhelést jelent a környezetre is, hiszen fokozódik az energiahasználat és ezáltal a szennyező anyagokat kibocsátása is megnő. Amíg 1950-ben még csak nyolc olyan nagyváros volt, amelynek lakosságszáma meghaladta az 5 millió főt, ma már mintegy 50 ilyen település található a világban. Ezen metropoliszok egy része ki van téve a vízhiány következményeinek. „Nemcsak az afrikai nagyvárosok sorolhatók ide, hanem például Tokió, Peking, New York és London is”- tette hozzá Áder János. Az államfő elmondta, hogy a vízfogyasztás növekedése kétszerese a népességnövekedésnek, amelynek következtében jelenleg már 2.5 milliárd ember él vízhiányos területen. „Az már most is látható, hogy a Föld édesvíz készlete nem lesz elég a probléma kezeléséhez”- fogalmazott. Ráadásul a népességnövekedés miatt egyre többet is fogyaszt az emberiség és kialakult a „dobd el társadalom” kultúrája, ami tovább terheli a környezetünket. Ma már több erőforrást használunk el, mint amennyit a természet pótolni tud. „Rohamosan használjuk el a természeti tőkénket”- tette hozzá a köztársasági elnök. Elhangzott, hogy a világ energiafogyasztása jelenleg háromszorosa a népességnövekedés mértékének. Áder János szerint a 2016-os év jelenthetett egyfajta fordulópontot a folyamatban, hiszen ekkor először több olyan erőmű épült, amely „tiszta energiát” állít erő, mint amely hagyományosat. A klímaváltozás hatásai között említette az esőerdők jelentős csökkenését, a termőföldek minőségének romlását, a széndioxid szint növekedését és az elsivatagosodást. Mindezek következtében felgyorsult a hidrológiai ciklus, a csapadékeloszlás is egyenetlenebbé vált, így nagyobb valószínűséggel következnek be az árvizek és egyéb természeti katasztrófák. A klímaváltozásnak komoly társadalmi hatásai is vannak Áder János szerint. A szíriai polgárháború kirobbanásának is az egyik fő oka a konfliktust megelőző évek drasztikus aszályos időjárása volt. De az egészségügyi kockázatok is egyre növekednek az éghajlatváltozás következtében: ma évente 3 millió ember veszti életét a szennyezett levegő miatt. A tömeges migráció mértékét illetően az államfő egy előrejelzésre hivatkozva elmondta, hogy 2100-ig mintegy 700 millió ember indulhat el a hazájából új otthont keresni. Szerinte sok múlik a szomszédos országokon, illetve az első biztonságos országokon, ahova megérkeznek az emberek, ezért ezeknek az országoknak nemzetközi segítségre van szükségük. Megjegyezte: az Európai Bizottság is kiemelt biztonsági kockázatnak tekinti a klímaváltozást.

A konferencia témájának társadalmi vetületeivel foglalkozott előadásában Lovászy László Gábor. A Miniszterelnökség miniszteri biztosa elmondta, hogy a felmérések szerint jelenleg mintegy hetvenmillió munkanélküli (álláskereső) fiatal van a világon, közülük négymillióan az EU-ban. A fejlődő országokban százötvenmilliónál is több fiatal él extrém szegénységben, és az ENSZ szerint 2030-ig további hatszázmillió új munkahelyre lenne szükség a fenntartható fejlődés érdekében. Az ENSZ Fogyatékossággal Élők Jogaival Foglalkozó Bizottságának magyar tagja szólt a negyedik ipari forradalom hatásairól és az általa megnyíló új lehetőségekről is. „Az ember része lesz a technológiának”- fogalmazott a szakember.

A klímaváltozással a rendészeti szerveknek is foglalkozniuk kell Takács Tibor r. vezérőrnagy szerint. A Terrorelhárítás Információs és Bűnügyi Elemző Központ vezetője elmondta, hogy a Belügyminisztériumnak fontos feladatai vannak a vízgazdálkodás, a vízvédelem területén. Ahhoz, hogy ne következzen be édesvízhiány hazánkban, javítani kell a vízhez való hozzáférés lehetőségén. Ennek részeként aszálymonitorig rendszer épül, valamint növelni szeretnék a vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb állami beruházások számát is.

„Magyarország biztonsági helyzete jelenleg stabil, de a fenyegetettség mértéke nőtt. Ebben rövid távon nem is várható változás”- fogalmazott előadásában Szabó István. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára szólt arról, hogy egyre több konfliktusra számíthatunk a világban az éghajlatváltozás következtében. Az így előálló válságok kezelésében pedig a fegyveres erők szerepe folyamatosan növekszik. „Ezért a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztése is elodázhatatlanná vált”- tette hozzá Szabó István, aki szerint a migrációs válság elsősorban biztonsági és nem humanitárius kihívás. A szakember előadásában részletesen is bemutatta a Magyar Honvédség feladatait a tömeges migráció kezelésében.

Az éghajlatváltozásnak is köszönhetően folyamatos, civilizációs léptékű migrációs nyomás nehezedik a jövőben is a fejlettebb országokra Magyar Levente szerint. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese úgy látja, hogy ezt a helyzetet konkrét fizikai védelemmel (határzár) és indirekt beavatkozással    lehet kezelni. Utóbbiak közé tartozik a migrációban leginkább érintett kibocsátó országoknak nyújtott anyagi segítség, hogy minél kevesebben hagyják el a hazájukat. A magyar kormány különböző ösztöndíj lehetőségekkel és a Hungary Helps programmal is támogatja ezen országokat.

A vízbiztonsági kihívásokról beszélt a konferenciát záró előadásában Padányi József vezérőrnagy. Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy jelenleg is mintegy 750 millió ember él biztonságos víz nélkül a világban és 6-8 millióan halnak meg a vízzel kapcsolatos katasztrófákban és betegségekben. A tábornok szerint a vizes infrastruktúra feletti ellenőrzés lehetősége mindig is fontos szerepet kapott a különböző társadalmi-katonai konfliktusokban. De manapság is tapasztalhatók vízkonfliktusok például Törökországban, Szaúd-Arábiában, vagy Dél-Afrikában. Hazánkkal kapcsolatosan Padányi József megjegyezte, hogy csak látszólag rendezett a helyzetünk a vízgazdálkodással kapcsolatban, hiszen Magyarországnak is számos kihívással kell majd szembenéznie a jövőben.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes