„Egyetemünk szlogenje évek óta az, hogy az együttműködés egyeteme”- emelte ki Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok. A Rendészettudományi Kar dékánja szerint ezt példázza színességével ez a rendezvény is, hiszen a szervezők széles körből verbuválódtak: elhárítók, felderítők, határőrök, honvédek, munkásőrök és rendőrök. Az eseményen az ő szemszögükből közelítették meg az 1968-as művelet eseményeit.
„Megpróbáltunk olyan előadókat találni, akik személyesen is részt vettek az 1968-as műveletben” - hangsúlyozta Boda József nyá. nb. vezérőrnagy. A konferencia levezető elnöke elmondta, az előadók saját élményükről is beszámolnak a konferencián.
„Néhány történész azt vallja, hogy objektíven egy korszakról csak akkor lehet beszélni, ha már nincs köztünk egyetlen túlélő sem”- mondta Ruzsonyi Péter az 1968-as eseményekkel kapcsolatban. Véleménye szerint az egyéni érzések és tapasztalatok mindezt megszínezhetik.
Szabó Miklós nyugállományú honvéd altábornagy az 1968-as események részletes bemutatásával vezette végig Csehszlovákia kül- és katonapolitikai helyzetképének alakulását. „A csehszlovákiai társadalmi válság, ami a prágai tavasz néven vált közismertté, sok más tényező mellett tényegében a csehszlovák kommunista párt 1967. októberi plénumán indult el”- árulta el. Akkor tárták fel a párt belső vezetésének hiányosságait, a munkamódszereket, a munkastílust, a demokratikus centralizmust, valamint a pártdemokrácia érvényesülését illetően. „Az új politikai cél egy mélyen demokratikus és fejlett szocialista társadalom megteremtése és az állami-politikai élet demokratizálása volt”- fogalmazott Alexander Dubcek politikáját elemezve.
„A csehszlovákiai bevonulás tapasztalatait a képzések során is hasznosítjuk”- jegyezte meg Boldizsár Gábor ezredes. Előadásában arra vállalkozott, hogy részletesen bemutatva párhuzamot vonjon az 1968-as csehszlovák és a 2008-as afganisztáni események között a magyar haderő szempontjából. Mint mondta, Magyarországon két olyan művelet volt a rendszerváltás előtt, amikor a Magyar Néphadsereg nagyobb létszámmal külföldön katonai tevékenységet folytatott.
Sallai János r. ezredes a magyar Határőrségnek Csehszlovákia megszállási folyamatában betöltött szerepéről és tevékenységéről tartott előadást. Egy magyar határtiszt jelentése nyomán mutatta be, mi történt Prágában. „Csehszlovákiában a szocializmus ellenségei klubokba, szervezetekbe tömörültek”- mondta. Ezzel egy időben a csehszlovák Belügyminisztérium meggyengült, így nem lépett fel a reakciósok ellen. Az NKE egyetemi tanára kiemelte a 011/68 belügyminisztériumi utasítást, melyben konkrét feladatokat állapítottak meg a határőrségnek, „Olyanokat, mint a csapatok átléptetésének biztosítása, a csehszlovák határőrök lefegyverzése, valamint a határőrizet kérdése is ide sorolható.
„Levéltári adatokat vizsgázva megállapítottam, hogy a parancsnoki jelentésben feltűnően gyakran fordulnak elő negatív felderítések” - vélekedett Tömösváry Zsigmond nyugállományú honvéd dandártábornok. A téma elemzésénél olyan problémákra tért ki, mint hogy a csehszlovák haderőről nem rendelkeztek pontos információkkal, nem volt elegendő tolmács vagy hiányos volt a helyismeret.
A konferencia során a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elismeréseinek átadására is sor került. „Ez egy rendhagyó kitüntetés átadó aktus lesz”- mondta a kitüntetéseket átadó Parádi József. Mint mondta, az elismeréseket általában a tudós társaság ülésein adják át. Rendvédelem-történetért Érdemérmet vehetett át Androvicz Gábor, a Rendőrség-történeti Múzeum munkatársa; Kiss Dávid, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa, valamint Mezei József, az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársa. Rendvédelem-történetért Érdemrend támogató fokozattal tüntették ki Szigetvári Oszkárt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársát és. Zétényi Zsoltot, volt országgyűlési képviselőt. A magyar rendvédelem körében könyvjutalomban részesült Boda József és Komjáti Tivadar.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes