A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa, a KNBSZ Kibertér Műveleti Központja, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékén működő katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti kutató szakcsoportja közös szervezésben október végén került megrendezésre a „Katonai Kibertér 2023” címet viselő szakmai-tudományos tanácskozás a Stefánia Palotában.
A tanácskozás az Európai Kiberbiztonsági Hónap eseményeihez kapcsolódva, de az Egyetem különféle szervezeti egységeinek köszönhetően egyre élénkülő kiberbiztonsági kutatásokhoz is kapcsolódva tekintette át a kibertérben rejlő aktuális kihívásokat és különösen a katonai reagálás lehetséges megoldásait. A tanácskozáson elméleti-tudományos és gyakorlati szakemberek egyaránt megosztották gondolataikat a témakörről, de a kibertér jellegéből következő műszaki szemléletű előadások mellett biztonsági, oktatási-képzési és jogi-szabályozási álláspontokat is megismerhetett a hallgatóság.
A konferenciát Barthel-Rúzsa Zsolt katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár, a rendezvény védnökeként nyitotta meg és hangsúlyozta, hogy „A digitális ökoszisztéma fejlődése mellett, a napjaink biztonsági környezetében bekövetkezett változások, a folyamatosan fejlődő, egyre szofisztikáltabb, intenzívebb hatású kibertér műveletek újabb és újabb kihívások elé állítják a katonai kibertér szakembereit.” Ezek a jelenségek azonban a biztonság egészét érintik, vagyis a katonai szféra mellett a nemzetgazdaság, a létfontosságú infrastruktúra, a közigazgatás vagy például a nemzetbiztonság területén tudnak kártékony hatásokat kifejteni. Ehhez a széleskörű perspektíva a rendezvény felépítéséből, az előadók szervezeti kötődéséből és az előadások témájából is tükröződött, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Magyar Honvédség Kibertér Műveleti Parancsnoksága, a Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központja, a KNBSZ Kibertér Műveleti Központja, illetve Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete is képviseltette magát.
Egyetemünk képviseletében Kovács László dandártábornok, tudományos rektorhelyettes, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kiberbiztonsági Kutatóintézet intézetvezetője tartott gondolatébresztő nyitóelőadást. Ennek fókuszában a katonai és még tágabban az állami kibervédelem és civil szférával való együttműködés megkerülhetetlensége állt. Professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a civil-állami együttműködés is túl kell, hogy mutasson a műszaki területeken, hiszen az hasznos felhajtó erő lehet a stratégiai környezet alakításától a sokszor nem kellően korszerű szabályozás fejlesztésén át az oktatás és képzés területeiig számos nem technikai területen is.
A rendezvény szervezésében és lebonyolításában kiemelt szerepet játszott Magyar Sándor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője, aki mellett előadóként a tanszék és egyben a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének tudományos főmunkatársa, Farkas Ádám őrnagy is előadást tartott. Előadásában az előtte szólókra hivatkozva vezette elő, hogy ha a kibertér jelentőségének növekedését, komplex hatás-mechanizmusait egyfajta korszakváltásként értelmezzük, akkor annak szabályozásában is úgy kell korszakváltást véghez vinnünk, hogy az a feladatellátást aktuálisan és perspektivikusan is támogatni tudja. Kiemelte, hogy az elmúlt évek szabályozása az aktualitásokra reagált és e téren többé-kevésbé jó teljesítményt tükrözött, de a dinamikus fejlődéshez rendszerszemléletre van szükség és a különféle szakmai, elméleti, gyakorlati, politikai nézőpontok szintetizálására. Gondolatai között kiemelte, hogy ehhez elemző szemléletre, a gyakorlat mélyebb megismerésére és a napi igazgatási rutinoktól eltérő működésre és felkészültségre van szükség, ami miatt különösen a háttérképességek terén növekedhetne az egyetemi kutatóműhelyek szerepe is a jövőben.
A különféle kibervédelmi szervezetek előadóitól a hallgatóság értékes áttekintéseket hallgathatott meg az egyes szervezetek feladatairól, az államszervezeten belüli és azon túli együttműködések fontosságáról, az orosz-ukrán háború kiberbiztonsági trendjeiről és tapasztalatairól, a kiberbiztonsági feladatrendszer kiterjedtségéről és nehézségeiről, a kapcsolódó oktatási és biztonságtudatosítási feladatokról, továbbá az APT támadások legújabb trendjeiről és a felhőszolgáltatások kiberbiztonsági kérdéseiről.
A konferenciát Kenedli Tamás ezredes, a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsának titkára zárta le. Zárszavában elmondta, hogy sokrétű, konstruktív, néhol már-már provokatív gondolatok hívták fel arra a figyelmet, hogy a kiberbiztonság fenntartása és fokozása csak együttműködéssel képzelhető el a jövőben. Örömmel konstatálta a résztvevők számát és érdeklődését, valamint az előadók egymást kiegészítő, de mégis különféle területeket körüljáró előadásainak egy irányba mutatását. A rendezvényt a Kutatóhely korábbi kiberbiztonsági tárgyú konferenciáinak méltó folytatásaként értékelte és arra bíztatta az előadókat és a hallgatóságot is, hogy ezt a fajta együttműködést és diskurzust a jövőben is folytassák, erősítsék, mivel ez a tudományos gondolatvilágunk sokrétűsége mellett a hazai védelmi képességek fejlesztését is támogatni tudja.
Szöveg és képek: