Kutatási program

A Katonai Nemzetbiztonsági Kibertér Műveleti Szakcsoport 2021-2025 évekre vonatkozó kutatási programjának kivonata

A digitalizáció fejlődése – ezzel együtt a kibertér meghatározó „alternatív” térként való érvényesülése – a 21. század alapvető társadalmi, gazdasági, pszcihológiai, politikai és egyéb hatások mellett a biztonsági vonatkozások jelentőségének növekedését jelzi napjainkban. A változás rendkívül sok előnnyel jár, hiszen képes mások mellett az innovációs, termelési, kommunikációs és pénzügyi folyamatok felgyorsítására, hatékonyságának növelésére, illetve újabb és újabb megoldásokkal a hétköznapok könnyebbé, élvezetesebbé tételére.

Az előnyök mellett azonban – miként az emberi történelem során szinte minden forradalmi újdonságnak – a kibertérnek is vannak negatívumai, hátulütői. A digitalizációs előnyöket vannak, akik törvénytelen, erkölcstelen, vagy ártó célokra kívánják felhasználni, illetve a hatalmi szembenállás, versengés eszközrendszerében próbálják kiaknázni. Ez az „árnyoldal” magában foglalja a kibertérben zajló bűnözést, befolyásolást, hírszerzést, de egyértelműen kiterjed a terrorizmus, illetve a hadviselés kibertérrel való összefonódására is.

A kibertér és a digitalizáció további fejlesztéséhez és előnyeinek össztársadalmi szinten zavartalan és előnyös kihasználásához kulcsfontosságú tehát a kapcsolódó biztonsági lehetőségek fejlesztése, illetve az ártó cselekmények elleni fellépés hatékonyságának a kihívásokhoz igazodó erősítése.

A kibertér a hétköznapi felhasználás mellett kiemelt érvényesülési terepet jelent a radikális tevékenységek és a hatalmi versengés színpadán is. A különféle (köz)szolgáltatások digitalizációja, a rendkívüli adatforgalmazás, illetve a társadalmi csoportok közvetlen elérésének és adott esetben téves vagy manipulált információkkal való ellátása olyan hatékony eszközöket biztosít, amelyekkel egy adott állam stabilitása, hatékony működése, szuverenitása jelentős mértékben sérthető, destabilizálható. Az ilyen támadó jellegű beavatkozásokon túl értelemszerű, hogy a kibertér a hírszerző tevékenységek körében is új, rendkívüli terepet kínál a releváns információk megszerzése, illetve az információs közegekbe való beszivárgás területén. Mindezeket össze kell kapcsolni a hibrid fenyegetésekkel, amibe előkészítő jelleggel tökéletesen illeszkedik a kibertérben zajló destabilizáció, illetve akár katonai stratégiai elemként, katonai fellépés előkészítéseként is funkcionálhat.

A biztonsági kérdéskörön belül kiemelt figyelmet kell fordítni a katonai és a katonai nemzetbiztonsági vonatkozásokra. Az elmúlt évtized történései egyértelművé tették, hogy a katonai stratégiai gondolkodás a kibertérben zajló műveletekre is transzformálható, de egy összetett, nem csak katonai elemekkel operáló megoldás mentén, elsődlegesen nemzetbiztonsági kihívást képezve, mindvégig a katonai elemek mögöttes jelenlétével.

A Szakcsoport első öt éves kutatási programjában ezért alapvető fontosságú, hogy a tematika logikai felépítése, majd a tevékenységek kialakítása a fentiekkel összefüggő új jelenségek monitorozása mellett szisztematikus építkezést jelentsen a problémakör szakmai -tudományos megközelítése, feldolgozása érdekében. Erre figyelemmel a kutatási program

       – ciklikusan ismétlődő feladatokból, valamint

       – tematikusan egymásra épülő kutatási feladatokból

épül fel, melyeken felül a rendelkezésre álló kutatási kapacitások függvényében az NKE, illetve a kibertér műveleti témakörrel összefüggő portfóliójú szakmai szervezetek, tárcák megkeresésein alapuló, nem tervezett kutatási feladatok ellátására is nyitottságot kell  mutatni.

A kutatási eredmények megjelenítése elsődlegesen a Szakcsoport által működtetett, elektronikus alapú research paper sorozat – a „Military and Intelligence Cybersecutiry Research Paper” – keretei között történik, majd az egyes kéziratok feldolgozása, megvitatása után a továbbdolgozás a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai által kategorizált folyóirataiban, egyéb megjelenési formákban folytatódik.

A publikációs megjelenítés mellett nem megkerülhető a problémakörök, kérdések vagy eredmények megvitatása, átbeszélése a nézőpontok összefésülése a szinergikus hatások elérése érdekében. A Szakcsoport ennek megfelelően fontos eszköznek tekinti a kutatási tevékenységet támogató konzultációkat, műhelybeszélgetéseket és konferenciákat az adott témák hatékony feldolgozása érdekében.

Ciklikusan ismétlődő kutatási feladatok és témakörök

•     A kutatási körhöz tartozó szakirodalom monitorozása, a kiemelt fontosságúnak tartott publikációk, közlemények szemlézése.
•        A kibertér katonai, katonai nemzetbiztonsági, illetve a kapcsolódó témájú újdonságokra, nemzetközi trendekre irányuló elemző, szemléző tevékenység.
•       A hazai kormányzástani, szervezési és szabályozási keretek monitorozása és a fejlesztésekhez szükséges elemzések, javaslatok kidolgozása.
•         A katonai és katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti tevékenységek szakmai, technikai újdonságainak működési és szabályozási adaptációját segítő elemzések, javaslatok készítése.
•       A NATO és EU szintű kibertér műveleti fejlesztések monitorozása és a hazai adaptációt segítő elemzések, javaslatok kidolgozása.

Tematikusan egymásra épülő feladatok és témakörök 2021-2025-re

•     A kiberbiztonság, a honvédelem és a katonai nemzetbiztonsági tevékenységek szakmai metszéspontjai és lehetséges fejlesztési irányai.
•    A katonai és katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti képességekkel összefüggő szabályozási és kormányzástani kérdések és lehetséges fejlesztési irányok.
•       A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Magyar Honvédség kibertér műveleti tevékenységeire vonatkozó szabályozás fejlesztésére irányuló javaslatok kidolgozása.
•    A kibertér biztonságának szavatolásának, a kibertérben zajló műveletekkel kapcsolatos gondolkodás erősítésének multidiszciplináris lehetőségei, a nemzeti ­– és más viszonylatokban is értelmezendő – ellenálló képesség (resilience) vizsgálatának kérdései.
•      A kibertér és az ott zajló műveletek helye, szerepe a normál védelmi és biztonsági feladatellátás, a válságkezelés és a különleges jogrend keretei között.
•       A katonai és katonai nemzetbiztonsági kibertérműveleti képességek fejlesztésével és megerősítésével összefüggő képzési, tudatosítási tevékenységek és módszerek lehetséges fejlesztési irányai.
•       A katonai és katonai nemzetbiztonsági célú kibertér műveleti képességek európai és NATO szintű fejlesztési tapasztalatai és hazai adaptációs lehetőségei.
•       A katonai és katonai nemzetbiztonsági célú kibertér műveleti képességekre vonatkozó szabályozási megoldások az egyes külföldi államokban.
•      A katonai és katonai nemzetbiztonsági kibertér műveletek helye, szerepe a társadalom biztonságtudatában és a nemzeti ellenálló képesség rendszerében.

Dr. Kassai Károly (PhD) címzetes egyetemi docens, szakcsoport vezető